A SAS-3 küldetés célja, hogy továbbfejlesszük korábbi CanSat-prototípusaink rendszereit, különös hangsúlyt fektetve a szenzorrendszerek megbízhatóságára és a repülési stabilitásra. Az elmúlt időszakban a csapat tagjai intenzíven dolgoztak az elektronikai egység korszerűsítésén, a kommunikációs modulok finomhangolásán, valamint a szoftveres adatgyűjtő rendszer optimalizálásán. A CDR videóban mindezekről részletesen mesélünk.

A fejlesztés mellett a videóban szó esik arról is, hogyan zajlik a csapatmunka a S.E.A.T.-nél. Az egyes alrendszereken dolgozó tagok folyamatosan egyeztetnek, megosztják tapasztalataikat, és közösen keresik a legjobb műszaki megoldásokat. A projekt ugyanis nemcsak technikai kihívás, hanem kiváló lehetőség a gyakorlati mérnöki készségek, a kreativitás és az együttműködés fejlesztésére is.

A CDR videó 2026. február 16-án, 23:45-kor jelent meg, és a YouTube-csatornánkon bárki számára megtekinthető. Az anyag nemcsak a zsűrinek és a CanSat-közösségnek szól, hanem mindenkinek, aki kíváncsi, hogyan készül el lépésről lépésre egy miniatűr műhold-prototípus.

Külön szeretnénk megköszönni a HC Linear támogatását, akik rengeteget segítettek abban, hogy a SAS-3 projekt idáig eljuthatott. Az együttműködés és a szakmai háttér, amit biztosítanak, hatalmas lendületet ad számunkra.

A S.E.A.T. célja továbbra is az, hogy a fiatal mérnökök és tudomány iránt érdeklődők számára lehetőséget teremtsen az űrkutatás világának megismerésére és a gyakorlati tapasztalatszerzésre. Bízunk benne, hogy a CDR videó inspirációul szolgál mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a csillagok felé vezető út itt, a Földön kezdődik.

• Videó megtekintése: https://www.youtube.com/watch?v=8Y8MrStTSz4
• CanSat-verseny weboldal: https://www.cansatverseny.hu/

Mi vár rád a rendezvényen?

A II. Hazai Űrkongresszus egész napos programmal vár mindenkit, aki érdeklődik az űrkutatás és a legújabb űrtechnológiák iránt. A programban szerepelnek izgalmas szakmai előadások, interaktív kiállítások, valamint találkozási lehetőségek a magyar űripar legfontosabb szereplőivel, köztük Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával, akik a HUNOR Magyar Űrhajós Program űrhajósai. A nap folyamán emlékfaültetésre is sor kerül a Tagore sétányon, amely különleges esemény a magyar űrpályafutás ünneplésére

A SEAT csapatról

A Sat-Elite Assembly Team egy lelkes középiskolás diákokból álló műholdépítő csapat, amely a CanSat-versenyeken vesz részt, ahol üdítősdoboz méretű műholdakat terveznek és építenek. A kongresszuson kiállítóként jelenünk meg, hogy megmutassuk, milyen kihívásokkal és élményekkel jár egy műhold építése és üzemeltetése.

Miért érdemes ellátogatni?

A rendezvény nem csupán szakembereknek szól: a gyerekektől az idősebb korosztályig mindenki találhat érdekes programot. A gyermekeknek szóló kiállítótér és interaktív bemutatók segítenek megszerettetni az űrtudományt már fiatal korban is. A konferencia lehetőséget ad arra is, hogy megismerjük a legfrissebb űrkutatási eredményeket és a magyar űrkutatás jövőjét alakító fejlesztéseket.

További információ itt: https://urnemzedek.hu/ii-hazai-urkongresszus/

Kicsi műholdak, nagy lehetőségek

Az elmúlt évek egyik legnagyobb újdonsága a CubeSatek és a CanSatek terjedése. Ezek a miniatûr műholdak olcsóak, könnyen összeszerelhetők és gyakran oktatási vagy kísérleti célokra használják őket. Az ilyen eszközök lehetőséget adnak arra, hogy diákok, egyetemek vagy kisebb szervezetek is kipróbálják magukat az űrkutatásban.

Például egy CubeSat költsége töredéke a hagyományos műholdakénak, miközben képes meteorológiai adatokat gyűjteni, kommunikációs rendszereket tesztelni vagy még tudományos kísérleteket is végezni. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy az űripar nyitottabb és sokrétűbb legyen.

Műholdhálózatok: Az egész Föld lefedve

Az olyan projektek, mint az Elon Musk által vezetett Starlink vagy az Amazon Kuiper rendszere, azt mutatják, hogy a műholdtechnológia egyre inkább a globális kommunikáció kulcsává válik. Ezek a műholdhálózatok internethozzáférést biztosíthatnak olyan távoli területeken is, ahol eddig nem volt elérhető. A jövőben ezek a rendszerek lehetővé tehetik az adatátvitelt a legelhagyatottabb helyekről is, legyen az egy sivatag vagy egy kutatóbázis az Antarktiszon.

Műholdak és a fenntarthatóság

Az űripar egyik nagy kihívása a fenntarthatóság biztosítása. Az űrszemét problémája egyre súlyosabb, és a jövő technológiáinak figyelembe kell venniük ezt a tényezőt. Az olyan új fejlesztések, mint az önmegsemmisítő műholdak vagy az űrszemétgyűjtő-rendszerek segíthetnek csökkenteni az űrbéli szennyezést. Diákokként mi is hozzájárulhatunk ezekhez az új megoldásokhoz kreatív ötleteinkkel.

Hogyan vehetnek részt a diákok?

Az olyan projektek, mint a CanSat-versenyek lehetőséget adnak arra, hogy már fiatalon bekapcsolódjunk az űriparba. Ezeken a versenyeken megtapasztalhatjuk, milyen valódi mérnöki kihívásokkal találkozni, miközben olyan készségeket fejlesztünk, mint a csapatmunka, a problémamegoldás és a kreativitás.

A jövő közös építése

A műholdtechnológia folyamatos fejlődése izgalmas lehetőségeket rejt magában, amelyek nemcsak a tudományos kutatást, hanem mindennapi életünket is megváltoztatják. Ha most, diákokként megragadjuk az ilyen projektekben való részvétel lehetőségét, a jövőben mi magunk is alakíthatjuk az űripart. Ki tudja, talán a következő nagy űrinnováció éppen egy CanSat-csapat tagjaitól fog érkezni!

Mi is pontosan egy CanSat?

A CanSat egy olyan műholdmodell, amely elég kicsi ahhoz, hogy egy hagyományos 330 ml-es üditősdobozba beleférjen. Ennek ellenére sok hasonló funkciót kell ellátnia, mint egy űrbe kilőtt műholdnak. A CanSatet általában rakétával vagy drónnal juttatják fel a levegőbe, ahol elvégezhet bizonyos méréseket, adatokat gyűjthet és visszaküldheti azokat egy földi állomásra.

Miért izgalmas a részvétel?

Valódi kihívások: A verseny során a diákok valódi mérnöki és tudományos kihívásokkal találják szemben magukat. Meg kell oldaniuk, hogyan üzemeltessenek szenzorokat, hogyan biztosítsanak kommunikációt és hogyan tervezzenek meg egy biztonságosan leszálló rendszert.

Kreativitás és innováció: Minden csapatnak lehetősége van egyedi küldetéseket is tervezni. A feladat nemcsak technikai szempontból izgalmas, hanem teret ad a kreativitásnak is.

Tanulási lehetőségek: A CanSat rengeteget taníthat a műholdas technológiákról, az adatgyűjtésről, a csapatmunkáról, sőt még az időmenedzsmentről is. Ezek a készségek később a munka világában is nagyon hasznosak lesznek.

Hogyan csatlakozhatsz?

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy kipróbáld magad a CanSat-versenyen, ne habozz! Keress egy csapatot az iskoládban vagy hozzátok létre saját csoportot. A verseny nemcsak a technikai tudásról szól, hanem arról is, hogy megtanulj csapatban dolgozni, kitartani a nehezebb pillanatokban, és örömet lelni az elért sikerekben.

Legyél te is része ennek a kalandnak, és fedezd fel, milyen izgalmas lehet az űripar világa már fiatalon!

Hogyan segít a támogatás?

Technikai eszközök beszerzése: A CanSat megépítéséhez speciális alkatrészekre van szükség, mint például szenzorok, kommunikációs modulok vagy energiaellátási rendszerek. Ezek nemcsak költségesek, de a legjobb minőség kiválasztása alapvető a sikeres működéshez.

Utazási költségek fedezése: Egy nemzetközi vagy hazai versenyen való részvétel óriási élményt jelent a csapat számára, de az utazás és szállás jelentős anyagi terhet ró rájuk. Egy szponzor segítségével ezek a költségek csökkenthetők, így a diákok teljes mértékben a versenyre koncentrálhatnak.

Szakmai fejlődés: A támogatás lehetővé teszi, hogy a csapat olyan workshopokon, előadásokon vagy mentorálási programokon vegyen részt, amelyek tovább fejlesztik a tudásukat. Ez nemcsak a projektjeikre, hanem hosszú távon a szakmai fejlődésükre is pozitív hatással van.

Miért éri meg szponzornak lenni?

Pozitív imázsépítés: Egy CanSat-csapat támogatása azt mutatja, hogy a cég vagy szervezet elkötelezett az innováció és az oktatás mellett. Ez egy erős üzenet a közönség számára.

Kapcsolatépítés: A támogatással a szponzor része lehet egy olyan aktív, inspiráló közösségnek, amely a jövő szakembereit neveli ki. Ez egyedülálló lehetőség kapcsolatokat kiépíteni a STEM-területeken.

Láthatóság: A támogató neve és logója megjelenhet a csapat kommunikációs anyagaiban, például a pólókon, a weboldalon és a közösségi médiában. Ez nagyszerű módja annak, hogy a cég elérje a fiatalabb generációt és a STEM-terület iránt érdeklődő közönséget.

Hogyan támogathatsz minket?

Bármilyen segítséget szívesen fogadunk, legyen az anyagi támogatás, eszközök felajánlása vagy szakmai mentorálás. Ha szeretnél többet megtudni arról, hogyan kapcsolódhatsz be a projektjeinkbe, ne habozz kapcsolatba lépni velünk az alábbi elérhetőségeken keresztül:

E-mail

Facebook

Légy része a jövő űrtechnológiájának – Támogasd a Sat-Elite Assembly Team munkáját már ma!

A CanSat-verseny célja, hogy olyan műholdat építsünk, ami megfelel a szabályzatban lévő paramétereknek (súly, méret, erőhatások elleni védelem), és teljesíti a szervezők által kiírt elsődleges küldetést (hőmérséklet- és légnyomásmérés, telemetriai adatok küldése legalább másodpercenként egyszer), valamint nekünk is kellett kitalálni másodlagos küldetéseket.

A mi csapatunk másodlagos küldetései az alábbiak voltak:

• hibatűrő szenzorkezelés;
• státuszkezelés és energiagazdálkodás;
• giroszkóp- és gyorsulásszenzor használata;
• GPS segítségével várható landolási pozíció számítása;
• fedélzeti kamerával fotókat készítünk ereszkedés közben.

A versenynek 48 csapat vágott neki, de az elődöntő után már csak 10 döntős és 2 tartalék csapat maradt versenyben.

Tehát fél év tervezés, fejlesztés, építés, tesztelés és dokumentálás után végre elérkezett az utolsó megmérettetés, a döntő. Ez arról szól, hogy az általunk épített műholdat a BME Suborbitals rakétái juttatják 1000-1500 m-es magasságba, ahonnan a rakéta, valamint a műholdak saját ejtőernyőikkel ereszkednek vissza a földre, miközben végrehajtják az általunk tervezett feladatokat és folyamatos telemetriát küldenek a földi állomásunkra. A versenyen minden úgy működik, mint egy igazi műhold esetében, csak kisebb méretben, alacsonyabb magasságban, kisebb csapattal – de annál nagyobb izgalommal.

Pénteken hajnali 5 órakor indultunk, hogy 8 órára a Böszörményi Géza Csapatgyakorlótéren legyünk, ami honvédségi terület, tehát szigorúan csak katonai engedéllyel léphettünk be. A becsekkolás után kipakoltuk a felszerelésünket a felállított katonai sátorban, a földi állomásunkat csatlakoztattuk a laptopra, a CanSatet pedig előkészítettük az indulásra.

Egy általunk készített checklista alapján átvizsgáltuk a műholdat és kalibráltuk a szenzorokat. A begyűjtés utáni ellenőrzéseket is dokumentációban rögzítettük. Ezek a checklisták nem voltak előírva, mi találtuk ki, hogy minél jobban hasonlítson a projektünk egy igazi műhold indításához.

A műholdunk az alábbi egységeket tartalmazza:

• akkumulátor és energiaellátás-szabályzó rendszer;
• központi számítógép;
• szenzorpanel (hőmérséklet- és légnyomásmérő, másodlagos hőmérő, 6 tengelyes giroszkópszenzor, fényérzékelő);
• kommunikációs modul (amivel küldjük a mért adatokat a földi állomásra);
• GPS-modul;
• 2MP-es kamera, ami a földfelszínről készít képeket ereszkedés közben;
• SD-kártyás tároló, amire az adatokat mentjük;
• buzzer, ami leszállás után váltakozó frekvenciájú hangot ad, hogy könnyebben megtaláljuk az eszközt;
• ejtőernyő.

A kalibrációs fázisban a műholddal Bluetooth-on keresztül okostelefonnal tudunk kommunikálni, kalibráljuk a szenzorokat, beállítjuk a rádiós paramétereket, tengerszinti légnyomást stb.. Ezután a műholdat a szervezők, a zsűri és a rakétás csapat is megvizsgálja, hogy minden műszaki paraméternek megfelel-e. Ha igen, akkor két műholdat betöltenek egy rakétába és az előre biztosított időablakon belül sor kerülhet az indításra. A rakéta 1000-1500 méter magasságba tudja felvinni a műholdakat, ott a légnyomáskülönbség hatása kilöki az eszközöket a rakétából és a két műhold, valamint a rakéta is külön-külön visszaereszkedik a földre.

A műholdunk kalibrálás előtt és földetérés után is tökéletesen működött, azonban repülés közben – feltehetően az indítás során fellépő nagy gyorsulási értékek miatt – időszakos problémánk akadt több szenzorral is és a telemetria küldésünk is megszakadt egy időre. Szerencsére így is sok értékelhető adatot tudtunk lesugározni, illetve SD-kártyáról azt is le tudtuk menteni, ami a kommunikációs problémák miatt nem érkezett meg repülés közben.

A rakétaindítás biztonsági okokból sajnos olyan messze volt tőlünk (kb. 1500 méterre), hogy nem tudtuk szemmel követni az ereszkedést és mivel egy idő után megszakadt a telemetria, nem volt pontos információnk a landolási helyszínről. Szerencsére a landolás vélt helyszínét távcsővel végigpásztázva megláttuk a jellegzetes piros ejtőernyőt és fehér testet.

A rakétaindítási időablakok között a honvédség terepjárókkal kivitte a csapatok 1-1 tagját a műholdak begyűjtésére, így nagy örömünkre rövidesen újra nálunk volt az eszközünk. Megkezdtük az alapos átvizsgálást, szétszerelést, és az SD-kártyákról az adatok lementését. Szerencsére mindhárom SD-kártyára sikerült értékes adatokat mentenünk és visszaolvasnunk: a műholdról a részletes repülési telemetriát, a kameráról néhány fényképet, valamint a földi állomásról a vett telemetriát.

Délután összecsomagoltuk a felszerelésünket és elmentünk Dabasra, ahol a szállásunk volt. Rövid pihenő és vacsora után nekiálltunk a másnapi prezentációnk összeállításának, amit angolul kellett előadnunk. A prezentációnk előtt és után is kiváló előadásokat hallgathattunk meg. Detre Örs beszélt például a James Webb és a Nancy Roman űrteleszkópról, amiknek kifejlesztésén ő is dolgozott. Az előadások után a zsűri visszavonult két órára és meghozta a döntést, mi pedig izgatottan vártuk az eredményhirdetést.

Nagy örömünkre mi kaptuk az ismeretterjesztésért járó különdíjat. Büszkeséggel tölti el csapatunkat, hogy egy ilyen kihívásokkal teli, izgalmas versenyen vehettünk részt. Nagyon köszönjük a lehetőséget és a lebonyolítást a Magyar Asztronautikai Társaságnak. Az oklevelen és kupán kívül kaptunk ajándékokat (például digitális tolómérőt), illetve egy rendkívüli lehetőséget: a győztes és a különdíjas csapatok mindegyike helyet kap a 2025-ben világűrbe kerülő NMHH-1 magyar műholdon. Mi is elhelyezhetünk rajta egy általunk tervezett kis méretű kísérleti panelt, ami tudományos méréseket végez majd, a mért eredmények pedig online követhetőek lesznek, amíg a műhold a világűrben kering. Külön öröm, hogy a SpaceX egyik Falcon9-es rakétája fogja a műholdat és benne a mi panelünket a világűrbe juttatni…